Szeptember 11-én parlamenti választásokat tartanak Svédországban. Főbb országismertető adatok az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában:
A Skandináv-félsziget keleti felén található Svéd Királyság területe 450 295 négyzetkilométer, a 10,4 milliós lakosság túlnyomó többsége svéd, a kisebbségek közül a finn és az őslakos számi (lapp) a jelentősebb, ezenkívül külföldi születésű és első generációs bevándorlók élnek itt. A népesség többsége, 57,6 százaléka evangélikus vallású. Fővárosa a 1,6 milliós Stockholm. Hivatalos nyelv a svéd, mellette kisebbségi nyelvként elismert a finn, a meänkieli finn, a számi, a romani és a jiddis, a hivatalos fizetési eszköz a svéd korona.
Gazdaság: Svédország fejlett ipari ország. Gazdasága elsősorban a csúcstechnológiát képviselő iparágakon, a kereskedelmen és a szolgáltatásokon nyugszik. A több mint kétszáz éve tartó béke és semlegesség eredménye a high-tech kapitalizmus és a világszerte irigyelt jóléti rendszer ötvözete. A kiegyensúlyozott államháztartás, a stabil gazdaság miatt a svédek a 2003 szeptemberében tartott népszavazáson elutasították a csatlakozást az euróövezethez. 2008-ig az ország tartós gazdasági fellendülésben élt, az év harmadik negyedévében azonban recesszióba csúszott, és a gazdaság visszaesése 2009 első felében is folytatódott. A svéd gazdaság, a tartalékoknak és a bankrendszer szabályozásának köszönhetően hamar talpra állt, nőtt a költségvetési fegyelem, a jóléti kiadások csökkentek. 2016-ban első helyen szerepelt az amerikai Forbes országlistáján, amely a tőkebefektetések számára legkedvezőbb klímájú országokat rangsorolja. A koronavírus-járvány miatt a svéd gazdaság teljesítménye 2020-ban 2,8 százalékkal zsugorodott, amit elsősorban az export visszaesése és a turizmus gyengülése okozott. 2021-re a helyzet normalizálódott, a gazdasági növekedés 4,8 százalékos, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 59 324 dollár, az infláció 2,2 százalékos, a munkanélküliség 8,7 százalékos volt.
Történelem: A 16-17. században európai katonai nagyhatalomnak számító Svédország a 18. század elején vereséget szenvedett az oroszoktól, külbirtokainak nagy részét elvesztette. 1809 óta alkotmányos monarchia. 1810-ben Jean Bernadotte francia marsallt, Napóleon főtisztjét választották trónörökössé, akit XIV. Károly néven 1818-ban koronáztak királlyá. Ő alapította a máig uralkodó Bernadotte-házat. A napóleoni háborúk befejeztével Dánia lemondott Norvégiáról Svédország javára, a két ország 1814 és 1905 között perszonáluniót alkotott. Az ország 1814 óta gyakorlatilag nem viselt háborút, mindkét világháborúban semleges maradt. A hagyományos svéd semlegességi politikában 2022 májusában történt változás, miután Finnországgal együtt benyújtották hivatalos NATO-csatlakozási kérelmüket. Svédország 1995 óta az Európai Unió tagja.
Államszervezet: Az 1975-ben elfogadott, többször módosított alkotmány értelmében az államfő a Bernadotte-dinasztiából származó XVI. Károly Gusztáv király, aki 1973-ban lépett trónra. Az uralkodói tisztség pusztán tiszteletbeli, a végrehajtó hatalom a parlamentnek (Riksdag) felelős kormányé. Az egykamarás Riksdag 349 tagját négy évre választják, az országban három évnél régebben lakó külföldiek a helyi választásokon voksolhatnak. A végrehajtó hatalom feje a király által kinevezett miniszterelnök, a tisztséget 2021. november 30. óta Magdalena Andersson, a svéd történelem első női miniszterelnöke tölti be.
A legutóbbi, 2018. szeptember 9-én tartott parlamenti választásokon az ellenzéki jobbközép és a kormányzó baloldali koalíció közel azonos számú voksot kapott, előretört a bevándorlás-ellenes Svéd Demokraták (SD) párt. A 349 tagú parlamentbe a baloldali blokk 144 (a Svéd Szociáldemokrata Párt 100, a Baloldali Párt 28, a Zöld Párt 16) képviselőt küldhetett, a konzervatív Szövetség koalíció 142 (Mérsékelt Párt 70, Centrum Párt 30, a Kereszténydemokraták 22, a Liberálisok 20) mandátumot kapott. Az SD 62 képviselői helyhez jutott.
A legutóbbi közvélemény-kutatások fej fej melletti küzdelmet jósolnak a szociáldemokraták és szövetségeseik, valamint a jobboldali ellenzéki blokk erői között.
2022. 09. 11.
(MTI)
