Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön – erősítette meg kedden a Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja.
A múlt hónap, amelyet világszerte hőhullámok és tüzek jellemeztek, 0,33 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekordot tartó hónap (2019 júliusa, amely átlagosan 16,63 Celsius-fok volt). A levegő hőmérséklete is 0,72 fokkal volt melegebb, mint a júliusra vonatkozó átlag (1991-2020) – írta közleményében a Kopernikusz.
A tudósok már július 27-én, még a hónap vége előtt „rendkívül valószínűnek” tartották, hogy 2023 júliusa lesz a legmelegebb hónap. Ez az értékelés arra késztette António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kijelentse: az emberiség maga mögött hagyta a globális felmelegedés korszakát, és a „globális forrás” korszakába lépett.
Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta szokatlanul magas, júliusban pedig példátlanul magas volt. Július 30-án 20,96 fokos abszolút rekordot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991-2020as időszak átlagát.
„Júliusban mind a globális felszíni hőmérséklet, mind az óceánok felszíni hőmérséklete tekintetében új rekordokat mértünk. Ezek a rekordok katasztrofális következményekkel járnak az emberekre és a bolygóra nézve, amely egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges eseményeknek van kitéve” – mondta Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) igazgatóhelyettese.
Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés jelei – kezdve a fosszilis üzemanyagok(szén, olaj és gáz) használatával – valójában egyszerre jelentek meg az egész világon.
A World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos hálózat már megállapította, hogy a közelmúltban Európában és az Egyesült Államokban bekövetkezett hőhullámok „gyakorlatilag lehetetlenek” lettek volna az emberi tevékenység hatása nélkül.
A Kopernikusz-jelentés arról is beszámolt, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál.
A másfél Celsius-fokos érték szimbolikus, mivel ez a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban a globális felmelegedés korlátozására meghatározott legambiciózusabb határérték. A megállapodásban említett küszöbérték azonban nem egyetlen hónapra, hanem több év átlagára vonatkozik.
2023. 08. 09.
(MTI)
