Az Őszközép Ünnep több ezer éves hagyományokra épülő kínai ünnep, melyet a holdnaptár szerint tartanak a nyolcadik holdhónap tizenötödik napján. A Hold imádatán alapuló aratóünnep. A kínai újév, azaz a holdújév után a második legnagyobb kínai fesztivál, 2008 óta állami ünnep is egyben. Jellegzetes étele a holdsütemény. Először a Tang dinasztia (VII.-IX. század) alatt kezdték el ünnepelni, de igazán fontos ünneppé a Csing dinasztia idejében (XVII-XIX.század) vált.
Az Őszközép Ünnephez számos legenda és hiedelem kapcsolódik. A legenda szerint a halhatatlan íjász, Hou-ji, a szárazságtól és éhínségtől mentette meg az embereket, amikor lenyilazott a tíz felkelő Napból kilencet és arra kényszerítette a megmaradt egy napot, hogy minden éjjel lebukjon. A Mennyek Királynője ezért a halhatatlanság varázsitalát adta Hou-Ji-nak ajándékba. Hou-ji azonban nem akart elválni szépséges és jó szívű feleségétől Csang-o-tól, ezért elrejtették az elixírt. Ezt azonban egy rosszindulatú ember megleste és rátámadt Csang-o-ra, aki inkább megitta a varázsfolyadékot, minthogy odaadja, s így a Holdra került. Azóta hozzá imádkoznak az emberek szerencséért, bőségért. A Holdon társa egy másik, legendás lény, a Jádenyúl is, aki önfeláldozó magatartása miatt került oda.
Az Őszközép Ünnepen a családok összegyűlnek, hogy együtt gyönyörködjenek a teliholdban. Ilyenkor készül az ún. Holdsütemény, egy jellegzetes kínai ünnepi étel, mely a család összetartozását, a szeretetet jellemzi. A Budapesti Kínai Kulturális Központ online módon, interaktívan ünnepli a gazdag hagyományokkal rendelkező Őszközép Fesztivált.
A Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatójával, Jin Hao-val készült interjúban többek között szó esik a koronavírus-járvány átvészeléséről, az Őszközép Ünnepről és a jeles eseményhez kapcsolódó számos legendáról, szokásokról, illetve a holdsüteményről is.
Nehéz időszakban, a covid alatt kezdte meg működését a Budapesti Kínai Kulturális Központ. Milyen most visszatekinteni az első hónapra, és mi változott az indulás óta?
– Amikor létrejött a Budapesti Kínai Kulturális Központ, egy ideig légüres térben mozogtunk, nem találtuk a helyünket, mivel a koronavírus-járvány miatt nem tudtunk rendezvényeket szervezni. Ugyanakkor, ez a kényszerhelyzet időt adott arra, hogy jobban átgondoljuk a Központ fejlődésének irányát. A járvány során megismertük a magyar történelmet és az ország kultúráját, szokásait, valamint betekintést nyertünk a magyarok életébe és megértettük, mi az, ami iránt a magyarok érdeklődnek a kínai kultúrából.
Bár különbözik egymástól a két kultúra, de sok közös vonás, esztétikai irányvonal is megtalálható. Arra törekszünk, hogy a kultúrák közötti különbségeket figyelembe véve, megtaláljuk azokat a közös kapcsolódási pontokat, melyek mentén megismerhetjük egymást, tanulhatunk egymástól és tapasztalatokat cserélhetünk. A Budapesti Kínai Kulturális Központ a Facebookon 2020 augusztusa óta van jelen. Azóta folyamatos és aktív jelenléttel biztosítjuk, hogy a magyar internetezők ezen a platformon keresztül is informálódhassanak a kínai kultúráról. Követőink száma egyre gyarapszik. 4200 rajongójával a Kínai Kulturális Központ ma már a Kína és Magyarország közötti kulturális cserekapcsolatok meghatározó virtuális platformjává nőtte ki magát.
Jelenleg az Őszközép Ünnepre készülnek, ami az ország második legnagyobb ünnepe. Az eseményhez számos legenda kapcsolódik. Mesélne ezekről kicsit?
– Az Őszközép Ünnep, vagy Fesztivál gazdag hagyományokkal rendelkezik, számos legenda fűződik hozzá. A leghíresebbek közöttük a “Csang’e a Holdtündér” és a “Wu Gang kivágja a kassziafát” történetek.
A Holdra került Csang’e története jól ismert legenda Kínában. A legenda szerint, réges-régen tíz nap volt az égen, melyek forróságot hoztak, szárazságot okoztak, a folyók kiszáradtak, a földek elnéptelenedtek, az emberekre ínség és szenvedés várt. Ekkor az isteni íjász, Hou Yi úgy döntött, hogy megszabadítja az emberiséget a veszedelemtől, és isteni íjával, egymás után lelőtt kilenc napot az égről, s csak egyet hagyott meg, hogy fényével táplálja az élet körforgását. Hogy megköszönje a szívességet, amit az emberiségnek tett, a Mennyek Királynője ezért a halhatatlanság varázsitalát adta Hou-Yi-nek ajándékba.
Hou Yinek volt egy gonosz tanítványa, Pang Meng, aki a nyolcadik holdhónap tizenötödik napján, kihasználva Hou Yi távollétét, elment az otthonába, hogy ellopja a halhatatlanság elixírjét. Hou Yi felesége, Chang E, hogy megakadályozza a gonosz Pang Menget abban, hogy istenné válva ártson az embereknek, hirtelen megragadta az elixírt és lenyelte. Mire Hou Yi hazaért, Chang E halhatatlanná vált és a Holdra repült. Ő lett a holdbéli palotát őrző istennő, és többé soha nem tért vissza. Innen ered az Őszközép Ünnepe. Azóta ezen a napon, finom ételeket és italokat készítve, Chang E emlékét őrizvén, hozzá imádkoznak az emberek jószerencséért, bőségért.
Hogy néz ki egy átlagos kínai család napja az Őszközép Ünnepen? Milyen programok, szokások kapcsolódnak hozzá? Minden régió azonos szokásokat tart, vagy vannak eltérések Kína különböző területei között?
– A holdnaptár nyolcadik hónap 15. napjának estéjén, az Őszközép Ünnepen, a családok összegyűlnek. A család fiatalabb tagjai tiszteletteljesen köszöntik az idősebbeket. A közös vacsoraasztal körül beszélgetnek, majd együtt gyönyörködnek a teliholdban, miközben holdsüteményt esznek. Felhívják telefonon a távollévő rokonokat és barátokat, kifejezve szeretetüket és jókívánságaikat. Ilyenkor a legkerekebb és legfényesebb a Hold, mely a bőséget és a teljességet jelképezi, a család összetartozását, a szeretetet fejezi ki.
A Jangcse folyótól délre eső területeken a nők szép ruhákba öltözve, sétára indulnak a holdfényben Őszközép éjszakáján. A kezükben lámpással bebarangolják az utcákat, átkelnek a várost széltében-hosszában átszelő kis hidakon, gyönyörködnek az égen tündöklő Holdban és megcsodálják a Hold tükörképét a vízben. A hagyomány úgy tartja, hogy minél több hídon kelnek át, annál nagyobb szerencsében és boldogságban lesz részük.
Pekingben régi szokás az „agyag nyúl” meghívása. Minden évben, az Őszközép Ünnepen a családfő agyag nyulat vásárol a gyermekek számára, melyet a lakásban helyeznek el. Ez egy olyan szerencsetárgy, amely elűzi a betegségeket és távol tartja a szerencsétlenséget. Az agyag nyúl – eredetét tekintve – , szintén a Chang E mondakörrel áll összefüggésben. A hagyomány szerint, Chang E magányosan és elhagyatottan élt a holdbéli palotában. Egyedüli társa egy aranyos kis fehér nyuszi volt, aki nem más, mint a Jáde Nyúl. Egyik évben nagy járvány dúlt az emberek között, és Chang E a Jáde Nyulat küldte a Földre, hogy vigyen orvosságot az embereknek, amely meggyógyítja a betegséget. Azért, hogy megjelenésével is felhívja a figyelmet magára, a kis nyuszi páncélba öltözött, a hátára kis zászlócskát tűzött, így vitte el az embereknek az orvosságot. Az agyag nyúl tehát, valójában egy kedves és finom kis hölgy, akit tiszteletből „asszonyságnak” hívnak.
Kövessék figyelemmel Facebook oldalunkat, ahol videóban mutatjuk meg, hogyan készítik a kézművesek a Jáde Nyulat. Pekingben az Őszközép Ünnepre készülődve, a holdbéli Jáde Nyúl, mint szerencsét hozó kabala segít a betegségek és rossz sors elkerülésében.
A holdsütemény fontos része az ünnepnek. Jellemzően milyen ízekben és milyen töltelékkel kínálják őket? Magyarországon hol kóstolhatjuk meg a holdsüteményt, illetve hogyan készíthetjük el magunknak?
– A holdsütemény nem hiányozhat az Őszközép Ünnepről. Kína-szerte folyamatosan kísérleteznek, hogy egyre jobb ízű holdsüteményeket készítsenek. Mára már több tucat, sőt, több száz különböző ízű létezik. A hagyományos holdsütemény édesbabpüré, lótuszmag, ötféle mag, rózsa, friss hús stb. ízesítésű. Az újfajta ízeknek se szeri, se száma, kapható tojássárga, sonka, ananász, kávé, zöld tea, fagylalt ízű, sőt, még tenger gyümölcsei és csilipaprika ízű is.
A Kína különböző területein készített holdsüteményeknek nemcsak az íze különböző, hanem az elkészítési módja is. Délen a kantoni, a Jangcsétól délre a szucsoui, Yünnanban a yünnani, Shanxiban a shanxi stílusú a legismertebb. Az utóbbi években vált népszerűvé az ún. jéghéjú holdsütemény, valamint a csokoládé ízesítésű. A gyerekek nagyon szeretik ezeket. Az Őszközép Ünnepről általában elmondható, hogy ez az édességek kedvelőinek a legboldogabb időszaka.
Őszközép Ünnepen a magyarországi kínai boltokban mindenhol kapható holdsütemény. Ha pedig szeretné saját maga elkészíteni, szívesen látjuk a Budapesti Kínai Kulturális Központ évente megrendezésre kerülő, „Holdsütikészítő workshop” elnevezésű programján. Szakképzett holdsüteménykészítő szakácsokat hívtunk meg, hogy a saját kezükkel mutassák meg Önöknek a különféle ízesítésű holdsütemények elkészítésének titkát!
A hagyományos kínai ízek mellett olyan magyar különlegességeket is kóstolhatnak, mint a mákos és diós töltelékű holdsüti.
Mit szimbolizál maga a sütemény?
– A holdsütemény eredetét ahhoz az ősi hagyományhoz kötjük, mikor régen, ebben az időszakban, a Holdhoz kapcsolódó szertartásokban áldozati étel volt, mikor az emberek a Hold istenéhez fohászkodtak jószerencséért. A kerek holdsütemény jelképezi a teliholdat, mely a teljességet, a család összetartozását és a szerencsét szimbolizálja.
A kínai kultúrában fontos jelentősége van a Holdnak, hiszen az Őszközép Ünnep és a kínai újév is aköré szerveződik. Mit jelképez a kínaiak számára a Hold, és milyen kulturális jelentőséggel bír?
– Ez egy nagyon jó kérdés. A Holdnak nagy jelentősége van a kínai kultúrában. Egyfelől, a Hold alapjaiban határozta meg az ókori kínai naptárkészítés módszerét. A régi Kínában használt holdnaptár hónapjai a holdciklusokhoz igazodnak, azaz a holdtölte (wang) – a hold legfényesebb állapota – és a holdfogyatkozás (shuo) voltak a viszonyítási pontok. A naptárkészítés közvetlen hatást gyakorolt a kozmológiára, az időszemléletre és a filozófiára. Másfelől, a Hold a kínaiak számára etikai, esztétikai és érzelmi jelentőséggel is bír. A kerek, telt és fényes hold a szerelem szépségét, a család teljességét és a honvágyat is jelképezi. A félhold a sebzett érzelmek, a csonka család vagy ország szimbóluma is lehet. Ezért találkozunk olyan gyakran a Hold megéneklésével a kínai költészetben.
A Tang-kori költő, Zhang Jiuling (673–740) versében a Hold a szerelmes iránti vágyat jelképezi:
„Fényes Hold ragyog a tenger fölött,
A világ sarkai itt egyesülnek.
Hosszú éjszaka, ó, gyötrelem a szerelmesnek,
Alkonyattól hajnalig csak egymásra gondolnak.”
Du Fu (712–770) tollában a Hold a távollévő családtagok utáni vágyakozást jelképezi.
„De fényes a Hold ma Luban,
Szobácskámból egyedül nézem.
Messziről gondolok kicsinyke lányomra,
Ó, nem feledhetem Chang’ant.”
Li Bai (699–762) számára a Hold a magányt és az egyedüllétet jelenti, a be nem teljesülő ideálokat.
„Virágok közt ültem egy kancsó borral,
s egyedül kortyoltam társ hiányában.
Poharat emelve hívtam a Holdat,
s árnyékommal együtt így lettünk hárman.” (Illyés Gyula ford.)
A Hold tehát a kínai költők állandó társa.
Hogy készül a Budapesti Kínai Kulturális Központ az Őszközép Ünnepre? Milyen eseményekre számíthatunk?
– A Budapesti Kínai Kulturális Központ idén “A világ végén, a nap végén” című online programsorozattal köszönti az Őszközép Fesztivált. Amellett, hogy megismertetjük Önökkel az Őszközép Ünnep szokásait, legendáit és ételeit, számos, az Őszközép Ünnephez kapcsolódó kulturális programot is bemutatunk.
Népzenei koncertekre, különleges virágkiállításokra, kulturális és kreatív termékek bemutatójára invitáljuk Önöket. Egy népszerű kínai cukrász segítségével holdsüteményt és más, hagyományos, ünnepi ételeket készítünk. Ha még sosem járt Kínában, akkor is megtapasztalhatják az Őszközép Ünnep élményeit a Budapesti Kínai Kulturális Központtal!
Végül, de nem utolsósorban, ne hagyják ki az Őszközép Ünnep online játékot, ahol hat szerencsés nyertest választunk ki, akik egy Őszközép ünnepi Holdsütemény ajándékcsomagot kapnak, amit megoszthatnak családjukkal és barátaikkal! Sok szerencsét kívánok!
2021. szeptember 21.
Budapesti Kínai Kulturális Központ
(x)
